Kíra halála

Augusztusban írtunk itt Kíráról, a 2 éves kislányról és megrendítő történetéről.

Azóta sajnos szomorú események történtek.

Kíráról december 27-én reggel lecsúszott a gégecső amin keresztül kapja az oxigént, a szaturáció mérő gép nem volt bekapcsolva, valamint a lélegeztetőgép nem adott éles riasztást. A nővérek reggel 7-kor váltották egymást, a szülők kb. 9-kor szoktak bemenni. Ilyenkor nincs rákapcsolva egyik gép sem mivel a szülők ott vannak. Ám most előbb vették le róla a gépeket mint ahogy a szülők beértek. Hangot nem tud adni csak ha a lélegeztetőgép a levegőt éppen befújja.  Kb. 15 percig nem kapott levegőt mire észrevették, újraélesztették de Kíra sajnos kómába esett.  Állapota egyre rosszabb lett. Már az alapvető minimum reflexei sem voltak meg. Egy orvosokból álló bizottság 29-n agyhalottnak nyilvánította.

Egy jogszabály miatt nem kaphatta a gyógyszereit (mert agyhalott), emiatt agyi ödémája lett már 1 mm hely sem volt a kis koponyájában, türemkedett lefelé és fokozatosan hűlt ki a kis teste… Szülei mindent megpróbáltak, hogy a gyógyszereit tovább kapja de nem lehetett. Tehát emberi mulasztás miatt következett be ez a szörnyű tragédia. Az orvosok sajnos nem láttak esélyt a felépülésre. :’( Kírát most csak a lélegeztetőgép tartotta életben és csak a kis szívén múlott mennyi ideig… A szülők kérésére a lélegeztetőgépen maradhat.

Leírhatatlan volt a düh és a szomorúság…. A szülők már az összeomlás szélén állnak. Perelni akarnak és nem a pénz miatt akarják. Egyszerűen nem akarják, hogy dolgozhasson tovább az az ember aki ezért felelős. Az dühíti őket a legjobban, hogy más hibájából történt ez. Hogy mennyit küzdött Kíra az életben maradásért és más a gondatlanságával mi mindent tett tönkre… egyébként még megjegyezném, hogy egyetlen nővérben sem volt még annyi gerinc sem, hogy a szülők elé álljon, hogy: tudom, hogy semmit nem ér egy bocsánatkérés de mégis ez a minimum…. A pécsi klinikáról van szó.

A szülők azt mondják, ha Kíra szervezete „magától” ezt csinálja elfogadják… de ezt nem lehet.

2010. Január 11.-én 11:25-perckor dobbant Kíra szíve utoljára.
Sajnos nem bírta tovább a küzdelmet.

33 Cfok volt már a testhőmérséklete. Nem bírt megemészteni semmit. Amit megevett mind kijött vagy még több is.

Leállt a veséje, az utolsó napon nem jött ki vizelet sem ezért nagyon elkezdett püffedni.

Az arca a legjobban, ödémásodott már. Egyre jobban deformálódott a kis arca és a doki azt mondta ez már csak rosszabb lesz.

Ezért szülei úgy döntöttek, lekapcsolják a gépről. Iszonyú nagy fájdalom ez nekik. Rettenetesen ki vannak borulva. Szerintem ez teljesen érthető. Annyira küzdöttek a legvégsőkig. Pedig az utolsó napon javulást mutatott már.

A legszomorúbb az egészben az, hogy más hibájából történt.

Ha (jobban) figyelnek rá még ma is élhetne és talán idén össze is jött volna a műtét ára és talán teljes értékű életet élhetne, még ha tolókocsiban is, de épp ésszel élhetne…

A legszörnyűbb az, hogy sajnos rengeteg ilyen beteg gyerek van… ez „csak egy kislány” kálváriája…

2010. 01. 23.–án szombaton kísérték Kírát utolsó útjára a Dunafalvai köztemetőben. Kíra apukája azt mondta nagyon szép volt és rengetegen voltak.

- Köszönet SK-nak, hogy ezekben a nehéz órákban is gondolt arra, hogy megírja a történetet!