23 éven át némán sikított a kómásként kezelt férfi
Több mint két évtizedet töltött bezárva a saját testébe a belga férfi, akiről azt hitték, kómában van. Hallotta a látogatók beszélgetéseit, emlékezik, mi történt vele és hogyan próbált menekülni az élve eltemetéstől. Mint szakértőinktől megtudtuk, az eset véletlenül sem egyedülálló, megvan az esély a hibás diagnózisra, a jog ezeket csak akkor kezeli egyértelmű műhibaként, ha a vizsgálati protokol valamely részét kihagyják. Az eset kapcsán kiújult a vita a vegetatív állapotúként diagnosztizált emberek rendszeres felülvizsgálatáról és az eutanáziáról.
"Sikítani próbáltam, de semmi sem hallatszott belőle" - felelte Houben az RTBF belga rádiónak írt nyilatkozatában. "Eleinte dühös voltam, belül tomboltam, majd megtanultam így élni. Sokat meditáltam, álmodoztam, néha korábbi emlékeimbe kapaszkodva, néha egy teljesen más létezést képzeltem el."
Houben 20 évesen, egyetemi hallgatóként szenvedett majdnem halálos autóbalesetet, teljesen lebénult. Az orvosok a nemzetközileg is használt Glasgow Kóma Skála felhasználásával diagnosztizálták a férfit, akit öntudatlannak nyilvánítottak. Többször újra megvizsgálták, az eredmény azonban minden esetben ugyanez volt. Houben saját teste börtönében tehetetlenül figyelte, ahogy az orvosok és nővérek körülállják az ágyát a napi vizitek során, vagy, ahogy édesanyja elmesélte neki, amikor édesapja meghalt. Azonban semmit sem tehetett, képtelen volt kommunikálni a külvilággal, nem tudta mozgatni a fejét, sőt, még sírni sem.
"A 23 évben meditációval és álmodozással töltöttem a napjaimat. Amikor felfedezték, hogy tudatomnál vagyok, olyan volt, mintha másodszorra is megszülettem volna" - nyilatkozta a most 46 éves Rom Houben, aki egy speciális számítógép és érintőképernyő segítségével képes kommunikálni tolószékéből.
Hogyan fordulhat elő ilyen?
"Az elsődleges probléma az ilyen esetekben az lehet, hogy az adott beteg a kórházba kerülés pillanatában valóban kómában volt, de a kezelés során magához tért, bár látszólag vegetatív állapotban maradt" - magyarázta dr. Vass Mátyás, az Országos Rehabilitációs Intézet főorvosa. "Ezért különösen fontos az ilyen betegek rendszeres felülvizsgálata. Jelenleg hazánkban az a tapasztalat, hogy az otthon ápolt betegeket is viszonylag gyakran (1-3 hónap) visszahívják kontrollra. Érdemes tudni, hogy a teljesen lebénult, de magánál lévő, valamint az éber kómás beteg között igen vékony a határvonal, de kellően alapos vizsgálattal megkülönböztethető a két állapot, bár az éberséget az MR vizsgálat nem mutatja ki."
A férfi édesanyja soha nem volt hajlandó feladni a reményt, újabb és újabb vizsgálatokra vitte a lebénult férfit. Végül három éve következett be áttörés, addigra ötször járt az Egyesült Államokban, s itt hozta össze a sors Steven Laureys neurológussal, aki felfedezte, hogy Houben agya igenis életjeleket produkál. A kutató, aki a Belgiumban tevékenykedő Coma Science Group (CSG) vezetője, idén publikált egy tanulmányt a BMC Neurology című szaklapban, amelyben azt állította, hogy Houben egyike lehet azoknak a betegeknek, akiket pontatlanul diagnosztizáltak. Állítását egy speciális (PET) szkenner felhasználásával sikerült bizonyítania, miután megállapította, hogy a férfi agya csaknem teljesen ép állapotban van. Ezután az orvosok és a család megpróbáltak kitalálni egy módszert, hogy valamilyen formában képesek legyenek kommunikálni Houbennel. Először egy speciális számítógépes felületen volt képes igent vagy nemet jelezni, a lábával. Azóta, három év terápia után ma már egy érintőképernyő segítségével képes üzeneteket írni és olvasni.
A férfi állapotát úgynevezett locked-in szindrómaként azonosították, amely az alsóbbrendű agyi területek, leginkább az agytörzs területén található, hídnak nevezett terület baleseti sérülésének, vagy stroke-jának következtében alakul ki. A szindrómában szenvedők általában teljes mértékben tudatuknál vannak, érzékelik és értik a körülöttük zajló eseményeket, az idegpályák sérülése miatt azonban egyáltalán nem tudnak kommunikálni a külvilággal, a szervezetükben egyetlen akaratlagos mozgást végző izom sem engedelmeskedik.
Élvezi az életet
"Úgy kell elképzelni, mintha mozdulatlanul feküdnénk az ágyban, s sem beszélni, sem mozogni nem tudunk, azonban a tudatunk teljesen ép, és mindent értünk, ami velünk történik" - magyarázta Audrey Vanhaudenhuyse neuropszichológus, aki három éven át dolgozott Houbennel. "Az ilyen betegek rendkívüli frusztrációt élnek meg, ez az ő esetében sem volt másként."
"Soha nem felejtem el a napot, amikor rájöttek, hogy a tudatomnál vagyok" - írta Houben. "Most, hogy az emberek tudják, hogy nem vagyok halott, minél többet akarok olvasni, beszélgetni a barátaimmal a számítógépen keresztül és élvezni az életemet."
"A technológia fejlettségének köszönhetően pontosan meg tudtuk állapítani, hogy Houben a tudatánál van" - magyarázta Laureys. "Ennek ellenére azonban az elmúlt 15 évben nem változott a félrediagnosztizált esetek aránya. Másfél évtizeddel ezelőtt pedig az agyi rendellenességekkel vizsgált páciensek közel 43 százalékát hibásan minősítették vegetatív állapotúnak" - áll a CSG tanulmányában. Laureys 44, vegetatív állapotúnak nyilvánított beteget vizsgált meg azóta, s úgy találta, hogy közülük 18-an képesek voltak kommunikálni a külvilággal. "Azokat a betegeket, akiket ilyen jellegű kómával diagnosztizálnak, tízszeresen kellene megvizsgálni" - tette hozzá Laureys. "Ezenkívül folyamatos megfigyelés alatt kellene tartani őket, mivel az alváshoz hasonlóan a kómának is különböző fázisai vannak."
"Az Országos Rehabilitációs Intézetben különösen figyelünk arra, hogy a kómás beteg előtt (függetlenül attól, hogy éber vagy csukott szemű kómáról van szó) ne beszéljünk az állapotáról, ugyanis amennyiben tudatánál van az illető, a negatív impulzusok sokat ronthatnak az állapotán" - tette hozzá dr. Vass Mátyás. "Amint a beteg már szervileg stabil, tehát napi szakorvosi ellátást nem szükséges, otthoni ápolást szoktunk javasolni, főleg az ingergazdagabb környezet miatt. "
Műhiba történt-e?
Az eset kapcsán fellángoltak az orvosi és etikai kérdések a vegetatív állapotú betegek sorsáról. Négy évvel ezelőtt Egyesült Államokban nagy vihart kavart Terri Schiavo esete. A súlyos balesetben agysérülést elszenvedő nő férje hónapokig tartó jogi küzdelmet vívott Schiavo családjával, hogy eltávolíthassa az öntudatlannak nyilvánított feleségét tápláló csövet, ezáltal elősegítve természetes halálát.
"A magyar bírói gyakorlat azt veszi figyelembe, hogy az adott orvos minden indokolt és szükséges vizsgálatot elvégzett-e a helyes diagnózis felállításának érdekében" - magyarázta dr. Simon Tamás ügyvéd. "Amennyiben igen, és tévedett, akkor az ügy diagnosztikai tévedésnek számít, tehát az orvos nem vonható felelősségre. Az ügy akkor válik érdekessé, ha kiderül, hogy az adott körülmények között nem végzett el minden indokolt és szükséges vizsgálatot, tehát nem is hozta magát tévedési helyzetbe, ilyenkor fennáll a műhiba lehetősége. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 23 évben rendelkezésre állt-e olyan diagnosztikai lehetőség, amellyel az adott orvos nem élt. A következő kérdés az, hogy a félrediagnosztizálással rontott-e a beteg gyógyulási esélyein."
Amióta felfedezték, Houben könyvet szeretne írni balesetéről és újjászületéséről. Édesanyja szerint "napról napra él, nagyon boldog, és nem veszítette el humorérzékét sem, kifejezetten szereti a fekete humort".
Forrás:
http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/20091124-23-even-at-tudatanal-volt-egy-belga-ferfi-akit-komaskent.html
