Már régebben is hallottam a hospice hálózatról, de eddig nem nagyon foglalkoztatott a dolog, kb. annyi elképzelésem volt róla, hogy az elfekvőket is lehet kultúrált formában működtetni. Most azonban meglepődtem: ha kicsit továbbgondolom, ez a mozgalom/ellátási forma akár elérhetővé is teszi a kegyes halált. Közlésük szerint "A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével."
"Nem tesz semmit a halál megrövidítése és meghosszabbítása érdekében".Itt jelentkezni lehet önkéntes segítőnek is, bár az itt leírtak alapján erre nem mindenki alkalmas, bármennyi jószándékkal is van telve a lelke.
A hospice - a haldokló, elsősorban daganatos betegek életminőségét javító - szolgálatok vezetőinek állásfoglalása szerint az egyre jobb palliatív terápiák mellett nincs létjogosultsága az eutanáziának. A palliatív terápia a súlyos állapotban lévő, haldokló betegek sokoldalú testi, lelki, szociális ellátása. A palliatív terápia lényege, hogy a beteg életét megpróbálja úgy javítani, hogy élete végéig egy viszonylag elfogadható életminőségben éljen és ne kívánja feltétlenül a halált.
A hospice-pallitatív ellátást az ország egész területén igénybe lehet venni bentfekvő, bejáró/ambuláns és otthoni felügyelet formában. A gyógyíthatatlan beteget és családját akár a betegség korai szakaszától kezdve kísérik, egészen az általuk agonális szakasznak megfogalmazott végig. Gondozásba akkor kerülnek, ha kuratív kezelésben már nem részesülnek (ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy gyógyszerekkel, kezeléssel állapotuk nem javítható, azaz már nincs remény).
Ami miatt én úgy gondolom, hogy az eutanázia egy formája (bár ezt a ők elutasítják), vagy azzá válhatna, az a szemléletmód, ahogy a haldoklóról és állapotáról írnak: csillapítja fájdalmát, a halált természetes folyamatként kezeli, nem avatkozik bele. A családot is igyekszik felkészíteni az elkerülhetetlenre, megérteti vele, hogy már nincs tovább. Mindezt úgy, ahogy a haldokló akarja... ha otthon, hát otthon...
A weboldalukon többek között ezeket az elveket fogalmazták meg:
A hospice szeretetteljes ápolást és gondozást biztosít olyan betegek számára, akiknek betegsége előrehaladott, kuratív terápia helyett csak palliatív kezelésre szorulnak és akiknél a halál valószínűleg rövidesen bekövetkezik.
A hospice speciális szellemiség, filozófia: a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása egy közösség életébe, olyan környezet, körülmények biztosítása, amelyben a haldokló megmaradt fizikai, szellemi képességeit, készségeit használni, élvezni tudja. A közösség életének középpontjában a haldokló beteg áll.
A hospice - gondozást biztosító szervezetek a lehető legmagasabb színvonalú orvosi, ápolási, lelki és szociális támaszt nyújtják a betegeknek és családjaiknak a betegség tartamára és a gyász időszakában.
A hospice-mozgalom törekvése az élet minőségének javítása, az emberi élet egy rendkívül értékes időszakának gazdagítása és annak biztosítása, hogy az emberek ne adják fel az életet a halál "valódi" pillanatáig.
A hospice-szemlélet a meghalást az élet részének s olyan folyamatnak tekinti, amelyet sem rövidíteni, sem mesterségesen meghosszabbítani nem szabad. A szerető odafordulás a beteghez értelemmel töltheti meg ezt az életszakaszt is.
Ez az életigenlő alapállás határozottan elutasítja és kizárja az eutanázia lehetőségét.
A hospice-gondozás célja sokkal inkább az, hogy a beteg panaszmentesen éljen élete utolsó percéig: családja, barátai és gondozói szeretetével körülvéve.
A hospice mindenben segíti a beteg elbúcsúzását az élettől és a hozzátartozóktól, s kívánság szerint a beteg halála után a családtagokat is támogatja gyászukban.
A beteg személy emberi méltóságát élete utolsó percéig tiszteletben kell tartani. Ez a magatartás megkívánja a beteggel szembeni őszinteséget, hogy egyenrangúként kezeljék, sőt esetleges példamutatását elismerjék.
A beteg, a haldokló nem az ápolás, gondoskodás tárgya, hanem egyenrangú embertársunk.
Szeretet, barátság, megértés, empátia, gondoskodás, szolgálat -ezek a hospice mozgalomban tevékenykedők jellemzői, hogy a hospice valódi "menedékhely" (=hospitium) lehessen a súlyos betegek számára.
A hospice multidiszciplináris team-je segíti a halál elfogadását. így válik lehetségessé az élet a haldoklás folyamatában is, méghozzá sokszor különös intenzitással.
A meghalás rendszerint hosszabb folyamat, amely támogatásra szorul. Ebben kell részt vállalnia a hospice munkatársaknak: a beteg mellett lenni, nemcsak a gyakorlati segítségnyújtás miatt, hanem hogy lelki támaszt nyújtsanak, ne hagyják magára, és ezzel is megbecsüljék és elismerjék a haldokló személyiségét. Ideális esetben bensőséges emberi kapcsolat alakulhat ki a beteg és gondozója között, ami mind a gondozót, mind a gondozottat gazdagabbá teszi.
A lelki- és személyiségfejlődés lehetséges a haldoklás alatt is.
A hospice tiszteletben tartja minden beteg vallásos meggyőződését - bármilyen felekezet tagja is - és vallásgyakorlását minden területen lehetővé teszi.
A hospice ugyanígy tiszteletben tartja a nem hívő beteg meggyőződését és kívánságait is.
A hospice szolgálat munkatársai egyéni vallási meggyőződésüket nem erőszakolhatják a betegekre, de tőlük sem tagadható meg, hogy saját hitük ill. meggyőződésük szerint viselkedjenek és beszéljenek a betegekkel.
A haldokló betegek gondozásának ma hiányzó három feltételét kell a hospice-nak mindenképpen biztosítania: helyet, időt és kompetenciát.
A halál ma: totális izoláció, pedig a haldoklók nagyon intenzív gondozást, sok szeretet igényelnek. Ez elsősorban a hospice-szellemű haldoklógondozás keretein belül biztosítható.
A hospice - mozgalom törekvéseivel el szeretné érni, hogy a társadalom tudatosabban viszonyuljon a halálhoz.
London, St. Christopher's Hospice
www.hospice.hu
A weboldalukon többek között ezeket az elveket fogalmazták meg:
A hospice szeretetteljes ápolást és gondozást biztosít olyan betegek számára, akiknek betegsége előrehaladott, kuratív terápia helyett csak palliatív kezelésre szorulnak és akiknél a halál valószínűleg rövidesen bekövetkezik.
A hospice speciális szellemiség, filozófia: a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása egy közösség életébe, olyan környezet, körülmények biztosítása, amelyben a haldokló megmaradt fizikai, szellemi képességeit, készségeit használni, élvezni tudja. A közösség életének középpontjában a haldokló beteg áll.
A hospice - gondozást biztosító szervezetek a lehető legmagasabb színvonalú orvosi, ápolási, lelki és szociális támaszt nyújtják a betegeknek és családjaiknak a betegség tartamára és a gyász időszakában.
A hospice-mozgalom törekvése az élet minőségének javítása, az emberi élet egy rendkívül értékes időszakának gazdagítása és annak biztosítása, hogy az emberek ne adják fel az életet a halál "valódi" pillanatáig.
A hospice-szemlélet a meghalást az élet részének s olyan folyamatnak tekinti, amelyet sem rövidíteni, sem mesterségesen meghosszabbítani nem szabad. A szerető odafordulás a beteghez értelemmel töltheti meg ezt az életszakaszt is.
Ez az életigenlő alapállás határozottan elutasítja és kizárja az eutanázia lehetőségét.
A hospice-gondozás célja sokkal inkább az, hogy a beteg panaszmentesen éljen élete utolsó percéig: családja, barátai és gondozói szeretetével körülvéve.
A hospice mindenben segíti a beteg elbúcsúzását az élettől és a hozzátartozóktól, s kívánság szerint a beteg halála után a családtagokat is támogatja gyászukban.
A beteg személy emberi méltóságát élete utolsó percéig tiszteletben kell tartani. Ez a magatartás megkívánja a beteggel szembeni őszinteséget, hogy egyenrangúként kezeljék, sőt esetleges példamutatását elismerjék.
A beteg, a haldokló nem az ápolás, gondoskodás tárgya, hanem egyenrangú embertársunk.
Szeretet, barátság, megértés, empátia, gondoskodás, szolgálat -ezek a hospice mozgalomban tevékenykedők jellemzői, hogy a hospice valódi "menedékhely" (=hospitium) lehessen a súlyos betegek számára.
A hospice multidiszciplináris team-je segíti a halál elfogadását. így válik lehetségessé az élet a haldoklás folyamatában is, méghozzá sokszor különös intenzitással.
A meghalás rendszerint hosszabb folyamat, amely támogatásra szorul. Ebben kell részt vállalnia a hospice munkatársaknak: a beteg mellett lenni, nemcsak a gyakorlati segítségnyújtás miatt, hanem hogy lelki támaszt nyújtsanak, ne hagyják magára, és ezzel is megbecsüljék és elismerjék a haldokló személyiségét. Ideális esetben bensőséges emberi kapcsolat alakulhat ki a beteg és gondozója között, ami mind a gondozót, mind a gondozottat gazdagabbá teszi.
A lelki- és személyiségfejlődés lehetséges a haldoklás alatt is.
A hospice tiszteletben tartja minden beteg vallásos meggyőződését - bármilyen felekezet tagja is - és vallásgyakorlását minden területen lehetővé teszi.
A hospice ugyanígy tiszteletben tartja a nem hívő beteg meggyőződését és kívánságait is.
A hospice szolgálat munkatársai egyéni vallási meggyőződésüket nem erőszakolhatják a betegekre, de tőlük sem tagadható meg, hogy saját hitük ill. meggyőződésük szerint viselkedjenek és beszéljenek a betegekkel.
A haldokló betegek gondozásának ma hiányzó három feltételét kell a hospice-nak mindenképpen biztosítania: helyet, időt és kompetenciát.
A halál ma: totális izoláció, pedig a haldoklók nagyon intenzív gondozást, sok szeretet igényelnek. Ez elsősorban a hospice-szellemű haldoklógondozás keretein belül biztosítható.
A hospice - mozgalom törekvéseivel el szeretné érni, hogy a társadalom tudatosabban viszonyuljon a halálhoz.
"Ön élete utolsó percéig fontos nekünk, s mi nemcsak azért fogunk mindent elkövetni, hogy békében halhasson meg, hanem hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni."
Dr. Cicely Saunders, a modern hospice mozgalom megalapítójaLondon, St. Christopher's Hospice
www.hospice.hu
Azt, hogy mennyire működőképes ez a dolog, nem tudom, de a lényeg, hogy van már lehetőség "valamire".
Köszönönet Grétának az írásért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése