Az eutanázia hívei az élet utilitarista szemléletéből indulnak ki, nevezetesen: kisebb értéket tulajdonítanak az életnek, amikor annak hasznossága csökken, vagy egyenesen a végéhez közeledik. Így követhető az a gondolatmenet, hogy a gyógyíthatatlan és fájdalmas betegség esetén vagy a végstádiumba jutott beteg esetében az élet fenntartása már nem áll érdekében sem a betegnek, sem a családjának, hozzátartozóinak, sem a társadalomnak.
A következtetés pedig: az embernek nemcsak az életéhez van joga, hanem a halálához is, az emberhez méltó halálhoz való jogról beszélhetünk. A szenvedéstől való menekülést, megszabadulást humanista elvekkel magyarázzák, ám e vonatkozásban szembekerülnek a keresztény hitelvekkel – melyek a szenvedést az élet természetes részének fogják fel, sőt bizonyos lelki megtisztulást rendelnek hozzá.
A legtöbb jogrendszerben nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik – ha mások követik el.
Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, egészen Szókratészig, Platónig és a sztoikus filozófusokig vezethető vissza. A hagyományos keresztény vallás elutasítja, főleg azért mert ellentmond az ötödik parancsolatban foglalt, ölésre vonatkozó tiltásnak.
Az eutanázia legalizálására vonatkozó szervezett mozgalom Angliában 1935-ben, Amerikában 1938-ban indult.
A náci Németországban 1940-ben kezdődött meg a T-4 Eutanázia Program. Célja az volt, hogy szisztematikusan megöljék, sterilizálják azokat a testileg, szellemileg fogyatékos, pszichésen beteg embereket, akik "nem járulnak hozzá a német faj genetikai állományának javításához". A T-4 Eutanázia Program nélkülözte az eutanáziának azokat az ismérveit, melyek megkülönböztetik az egyszerű emberöléstől (saját elhatározás, gyógyíthatatlan beteg, szenvedések megelőzése). Közel 200.000 embert gyilkoltak meg, ám maga a program mégis meghiúsult, köszönhetően a betegek hozzátartozóinak és az egyház egyre erősödő nyomásának.
Az eutanázia legalizálására vonatkozó szervezett mozgalom Angliában 1935-ben, Amerikában 1938-ban indult.
A náci Németországban 1940-ben kezdődött meg a T-4 Eutanázia Program. Célja az volt, hogy szisztematikusan megöljék, sterilizálják azokat a testileg, szellemileg fogyatékos, pszichésen beteg embereket, akik "nem járulnak hozzá a német faj genetikai állományának javításához". A T-4 Eutanázia Program nélkülözte az eutanáziának azokat az ismérveit, melyek megkülönböztetik az egyszerű emberöléstől (saját elhatározás, gyógyíthatatlan beteg, szenvedések megelőzése). Közel 200.000 embert gyilkoltak meg, ám maga a program mégis meghiúsult, köszönhetően a betegek hozzátartozóinak és az egyház egyre erősödő nyomásának.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eutan%C3%A1zia
Valóban ezért olyan nehéz meghozni az erre való jogszabályt , mivel sokan vissza élnének vele.
VálaszTörlésA nem kívánt családtagtól való megszabadulás eszközének használnák fel, ha már az idős ellátásra szoruló öregektől ilyen módon meg lehetne szabadulni sokan . ezt választanák.
Ez vagyis, az Eutanázia feltételez egy magasabbrendűséget, vagyis , hogy csakis a szeretet vezérelné a családtagokat, ahol csakis a gyógyíthatatlan és szenvedő embereknek adattassék meg ez a lehetőség.
Szép kis elfogult cikk. Csak a keresztény valláshoz való viszonyt, meg a náci bűnöket hozza fel példának. Bűzlik.
VálaszTörlésKapen: a wikipediáról vettem, szívesen csinálok egy újabb bejegyzést erről, hogy teljesebb legyen a kép. Légyszi írd meg a profilomban lévő mailcímre a többi oldalát a dolognak. Köszi!
VálaszTörlésTudom ajánlani a Pszichiátria - A halálipar (HUN) c. filmet
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=xvX4EomUiKg
amennyiben többet is érdemesnek vélsz írni a náci T-4 eutanáziaprogramról.