Teri és Zalán nagyon várták a babát. Teri díszítette a karácsonyfát és nevetve mondta a hasára mutatva: Egy év múlva már itt fog kamillázni!
Jöttek a vizsgálatok, valami nem stimmel. Két ér van csak a köldökzsinórban három helyett, magyarázták az orvosok. Ez mit jelent? Beteg lesz a kicsi?
A terhesség végén Teri kórházban volt, és hinni akarták, hogy semmi baj nem lesz. Nem mozog a baba, császár azonnal, már vitték is a műtőbe. Zalán láthatta a fiát, mozgott keze-lába és hallhatta az orvos diagnózisát: azonnal műteni kell, mert a szíve nem tud önállóan működni. Apuka döntsön, műtét vagy nem?
A műtét sikerült, a szívével nem volt gond többé. Viszont agyvérzést kapott, majd a hónapokig tartó altatás alatt többféle betegséget. Nem volt nyelési reflexe, szondával etették. Görcsösen feszült vagy elernyedt teljesen. Epilepsziás lett.
Teri ott volt a kórházban mikor lehetett, és elítélte azokat a szülőket, akik nem vitték haza az övénél sokkal jobb állapotban lévő babákat. Úgy gondolta ez a sorsa, az ő gyereke, nevelni fogja. Szinte nem aludt, egy etetés órákig tartott, a kisfiút fájdalmak gyötörték, állandóan keservesen sírt. Jártak mindenféle orvosnál, hittek mindeféle drága külföldi gyógykezelésben, de semmi sem segített. Mire Teri egészsége is kezdett megromlani, megszületett a döntés: intézet.
3 éves volt a kisfiú, mikor telefonáltak az intézetből, hogy meghalt. Nem sokkal később Zalán elköltözött, párkapcsolatuk már régen nem volt.
Teri azóta sem találja a helyét, gyereket nem szeretne, sőt más gyerekek is zavarják. A pszichiáter által adott nyugtató szerekről már leszokott, vidám, mozgalmas életet él. kívüről Belül viszont nincs rend, nem tud kötődni többé, nem mer szeretni.
Ki tudja, ha Zalán úgy dönt, hogy ne műtsék, talán egy gyengécske, de szinte egészséges fiúk lesz. Vagy meghal egy-két nap alatt, és egy év múlva egészséges babájuk születik. Teri nem volt teljesen magánál, Zalánnak nem volt ideje átgondolni a döntést.
... és ki döntött volna úgy, hogy ne műtsék?
(A neveket megváltoztattam.)
Jöttek a vizsgálatok, valami nem stimmel. Két ér van csak a köldökzsinórban három helyett, magyarázták az orvosok. Ez mit jelent? Beteg lesz a kicsi?
A terhesség végén Teri kórházban volt, és hinni akarták, hogy semmi baj nem lesz. Nem mozog a baba, császár azonnal, már vitték is a műtőbe. Zalán láthatta a fiát, mozgott keze-lába és hallhatta az orvos diagnózisát: azonnal műteni kell, mert a szíve nem tud önállóan működni. Apuka döntsön, műtét vagy nem?
A műtét sikerült, a szívével nem volt gond többé. Viszont agyvérzést kapott, majd a hónapokig tartó altatás alatt többféle betegséget. Nem volt nyelési reflexe, szondával etették. Görcsösen feszült vagy elernyedt teljesen. Epilepsziás lett.
Teri ott volt a kórházban mikor lehetett, és elítélte azokat a szülőket, akik nem vitték haza az övénél sokkal jobb állapotban lévő babákat. Úgy gondolta ez a sorsa, az ő gyereke, nevelni fogja. Szinte nem aludt, egy etetés órákig tartott, a kisfiút fájdalmak gyötörték, állandóan keservesen sírt. Jártak mindenféle orvosnál, hittek mindeféle drága külföldi gyógykezelésben, de semmi sem segített. Mire Teri egészsége is kezdett megromlani, megszületett a döntés: intézet.
3 éves volt a kisfiú, mikor telefonáltak az intézetből, hogy meghalt. Nem sokkal később Zalán elköltözött, párkapcsolatuk már régen nem volt.
Teri azóta sem találja a helyét, gyereket nem szeretne, sőt más gyerekek is zavarják. A pszichiáter által adott nyugtató szerekről már leszokott, vidám, mozgalmas életet él. kívüről Belül viszont nincs rend, nem tud kötődni többé, nem mer szeretni.
Ki tudja, ha Zalán úgy dönt, hogy ne műtsék, talán egy gyengécske, de szinte egészséges fiúk lesz. Vagy meghal egy-két nap alatt, és egy év múlva egészséges babájuk születik. Teri nem volt teljesen magánál, Zalánnak nem volt ideje átgondolni a döntést.
... és ki döntött volna úgy, hogy ne műtsék?
(A neveket megváltoztattam.)
A műtétek mindig egy esélyt adnak a jobbulásra. Ha nem műtik, talán marad a lelkiismeretfurdallás - mert vagy meghal a baba, vagy ha él is valameddig - ugyanolyan szenvedést okoz. Zalán is a jobbulás érdekében döntött így. Szerintem AKKOR helyesen döntött.
VálaszTörlésA műtét egy ilyen stresszhelyzetben eléggé lemeztelenítve jut el az ember agyáig - gondolom. Műtét - segítség - javulás.
VálaszTörlésKi dönthetett volna másképpen? Én biztosan nem.
Ha egy szülőnek azt mondják: újszülöttjének szíve nem működik önállóan, de műtéttel segítenei lehet, hogy dönthetne másképp, mint ahogy Zalán döntött? Ki láthatta előre - nyilván az orvosok sem - a rengeteg komplikációt? Aztán, ha Zalán úgy dönt, hogy ne műtsék a kicsit, és az két nap múlva meghal, milyen lelkiismerettel élt volna tovább az apa? Mert ez esetben éppúgy nem lehetett volna tudni, hogy a gyerek így is, úgy is halálra van ítélve.
VálaszTörlésBorzalmas lehet Teri lelki állapota. Nyilván az intézetbe adás miatt vádolja magát, pedig hát az a szegény kisgyerek otthon éppúgy végezte volna, mint az intézetben. (Lehet, még hamarabb...) Persze egy lelkileg összetört anyának hiába áll elő bárki észérvekkel.
ha úgy dönt nem műtsék meg és mégis meghal a kicsi, akkor is évekig tartó lelkiismeretfurdalás gyötri őket. pont az ellenkezője miatt. hogy ezzel lehet, hogy megmentették volna. sosem lehet pontosan tudni, hogy mi a helyes út. nem lehet tudni, hogy ezt ők egymás felé hogyan reagálják le. annyi végkifejlet van, hogy szinte kifürkészhetetlen. a lényeg, hogy tudják-e, hogy miért vált ez az eset életfeladatukká. semmi sem történik véletlenül. bárhogy dönt, minden esetben mázsás súlyként nehezedik rá egyéni felelőssége. iszonyú nehéz. nem hibáztatható.
VálaszTörlésIgazatok van, nem is hibázatta őket senki. Maguk gondolkoztak, mi lett volna ha...?
VálaszTörlésMit gondoltok ilyen helyzetben mikor, hogyan döntheti el a szülő, hogy "nem törődik tovább" a gyerekkel, inkább a saját egészségét tartja szem előtt, a saját életére koncentrál, másik gyerek vállalása felé fordul?
Előre bocsátom: minden tekintetben outsider vagyok. Elméleti szinten próbálok válaszolni mmk kérdésére.
VálaszTörlésHa a gyerek állapota olyan súlyos, hogy otthoni ápolása, gondozása - életben tartása! - már szinte megoldhatatlan, sőt egyre inkább rámegy az anya is, aki pedig reménykedik még egy egészséges gyerekben, akkor nem hiszem, hogy elítélhető, ha az intézetbe adás mellett dönt. E mellett szól az is, hogy egy ilyen magatehetetlen, önmagától bármire is képtelen kis lény ápolás talán (?) szakszerűbb körülmények között történik egy szakintézményben, mint a civil otthonban.
Engem az gondolkoztatott el nagyon, hogy közös tragédiájuk a szülők kapcsolatát nem megerősítette, hanem tönkretette. Talán a kölcsönös vádaskodás vezetett ide? "Ha te nem műtteted meg..." "Ha te nem adod intézetbe..." Bárhogy történt, valami hibádzhatott már korábban is abból a kapcsolatból...
Igorka, hogyan lehet abban segíteni ilyen szülőkne, hogy rájöjjenek miért lett ez az életfeladatuk?
VálaszTörlésPróbáltam beszélgetni velük erről, nem hiszem, hogy sokra jutottam vele. Teri szinte teljesen elutasította ezeket a beszélgetéseket. Zalán nyitottabb volt, többször mondta, hogy mit követhetett el előző életében, hogy most ezt kapta? Felvetettem, hogy talán ebben az életében is körülnézhetne. Számára a siker, a pénz volt mindig a legfontosabb. Amikor ott volt a baj, akkor is ez volt számára a legfontosabb, több pénzt keresni, drága külföldi gyógykezeléseket, speciális orvosokat felkutatni.
Volt egyszer egy beszélgetés, amikor kimondta: akármennyi pénzem van, nem tudom meggyógyítani a fiam. De az életén igazán nem változtatott ezután sem.
Lia, az talán részben válasz a kapcsolat problémájára is: Teri nagyon sokat volt egyedül otthon a gyerekkel, míg Zalán a pénzt hajtotta. Ez is hozzájárult a kapcsolat végéhez.
Zalán mentségére - de nem felmentésére! -: drágább gyógykezelések, külföldi orvosok megfizethetősége érdekében hajtott (utóbb legalábbis). Ez persze nem pótolhatta Teri számára a vigasztalást, bizonyos helyzetekben a konkrét segítséget, egyáltalán: egy sziklaszilárd támasz, egy megbízható társ jelenlétét. Hogy aztán Zalán tényleg azért törte-e magát a mind több pénz után, mert eleinte még hitt benne, hogy ezzel segíthet gyermekén, vagy egyszerűen menekült az otthoni szörnyű problémák elől, ez csak ő tudná megmondani. Ha őszinte tudna lenni, legalább önmagához.
VálaszTörlésMég Zalán kapcsán: se fatalista, se hívő nem vagyok, nem hiszek a karmában, tehát aligha büntetésből született Zalánnak és Terinek életképtelen gyereke, azért, mert a férfi siker- és pénzéhes volt. Itt sokkal inkább a szülők genetikája, mint értékrendje játszhatott szerepet.
VálaszTörlésHelló Itt vagyok ám én is, sokat gondoltam rátok stikában:)
VálaszTörlésEgy kérdés.
Lehet jól vagy rosszul dönteni, ha a gyerekemről van szó?
Ki meri felvállani, hogy az adott pillanatban, kevés ismeret bírtokában, elveszi a gyerek el sem kezdődött életét?Akár igen, akár nem, egy lelkiismeretfurdalás lesz az élet.
Jól, nem tudsz dönteni.
Mivel az ember sajnos gyarló, és nem tud elfogadni, mindig az okokat, hibást keres ezért a következő , az egymás és saját maga hibáztatása és szinte kézenfekvő, hogy el akar menekülni az adott szituációból.Borzasztó nagy kohézió kell, hogy együtt maradjanak.
Hát éppen ez az, Gitti, erre utaltam én is: az a borzasztó nagy kohézió aligha volt meg valaha is kettejük között. Különben nem hogy egymást nem hibáztatták volna (egyébként nem tudom, így volt-e), hanem igyekeztek volna a másikból az önvádat kibeszélni, "kiszeretni".
VálaszTörlésMEGSZŰNT A BLOG???
VálaszTörlésSzia Lia :)
VálaszTörlésBiztosan mindenki punnyad ebben a nagy melegben.Én is nemrég jöttem be,füvet nyírtam,locsoltam...délelőtt bográcsoztunk.Délután meg szunyókáltunk,rég volt ilyen laza pihenős napom :)
Neked jól telt a hétvége?
Gondolom lesz majd új bejegyzés,ha MMK ideje engedi :)
Igen, itt vagyok, lesz. :)
VálaszTörlésNem minden nap, ennyi esetet én nem ismerek.
Légyszi Ti is írjátok meg azoknak az embereknek a történetét, akiket Ti ismertek. Küldjétek el mailben (cím a profilban). Köszi!
Sziasztok.
VálaszTörlésA hétvégén a családdal,Siófokon. Tehát igazoltan voltam távol:)
Szét főtt az agyam, annyira meleg volt.
Időnként a gyerek után kellett vetődnöm, borzalmas "merész".Bennem lassan kifejlődik az örökös aggódás, és a kaméleon szem, 360 fokban fogok látni:)
A Könnyen Ítélkező:
VálaszTörlésZalán hiányos információk alapján, időprés alatt hozott döntést. Ezek mindig rosszak, a "mi lett volna, ha" miatt.
Egy szimbiózison alapuló házasság kibírta volna ezt a terhelést.
Én is megműttettem volna a gyereket, de képtelen lettem volna elhagyni.